The Long Islander: London

Dátum: 2012. június 15.

Helyszín: TigerTiger, London.

Guest list: Lilla, Gabca, Timi, Sára, István és jómagam

Volt nekem egy búcsú bulim is kérem szépen. Bizony ám :) Vészesen közeledett a hazautazásom időpontja és az én drága kistestvérem és barátaim, szerveztek nekem egy búcsú bulit. Meglepetés volt, csak annyit tudtam, hogy szépen fel kell öltözni és időben kész lenni. Na ezzel sajnos mindig problémáim adódnak… nem tehetek róla :P Most sem volt ez másképp, miért ne, persze, hogy az ’ünnepelt’ miatt késik a bagázs. Egyfolytában találgattam, hogy vajon hova mehetünk, végül a buszon egy óvatlan pillanatban kicsúszott a Gabi száján a helyszín. Nekem meg mivel borotvaéles a fülem (na persze, hahaha) egyből kiszúrtam és széles, elégedett vigyorral nyugtáztam, hogy jól van csajok, bíztam bennetek :) Aztán kiderült, hogy annyira nem is nagy baj, hogy idő előtt megtudtam, mivel egyedül én jártam már a TigerTiger-ben és senki más nem tudta, merre van, csak megközelítőleg. A buszon már elkezdtünk alapozni (We Love Strongbow :P ), és igen csak jól éreztük magunkat. A helyszínre érve kérem szépen, ID ellenőrzés után, már vendéglistás szereplőkként léptünk be. Mivel pont akkor volt a holland-angol meccs, eléggé tömve volt a hely. De nem ám bulizókkal, hanem az ordítozó, sört vedelő szurkolókkal, akik a kivetítőre tapadva, feszült figyelemmel kísérték az állást. Mi meg úgy vártuk a meccs végét, mint ami sosem jön el. Végül lecsillapodtak a kedélyek és elkezdődött a buli. Stílusosan Long Island Ice Tea-vel indítottunk, majd tequilára váltottunk. Köztudott, hogy két bal lábas vagyok, de a pultnál az egyet jobbra egyet balra nagyon megy. Vagy egyet jobbra, kettőt balra?? Ááá, látjátok erről beszélek :) Szépen ellötyögtem a csajok mellett, ahogy kell, iszogattunk, beszélgettünk, levegőztünk, ismerkedtünk, majd ha jól emlékszem hajnal 2körül vettük a sátorfánkat. Tudniillik, Londonban sem addig buliznak az emberek, mint mi magyarok. 2kor rád kapcsolják a villanyt. (Ez elég kellemetlenül érintette tesómat, mikor először elvittem az ’éjszakába’. Mi az, hogy rád kapcsolják a villanyt??!! Otthon akkor indul csak be a buli igazán!) A TigerTiger melletti utcában volt egy Meki és hát mindenki (én!!) igen csak megéhezett. Mit ád Isten, persze, hogy az orrunk ellőtt csapták be az ajtót. Ááá, nem hiszem el. Na akkor megindult a kajavadászat, végül Subway lett a vége. Aztán 1óra buszozás hazáig, majd csucsu.

Másnap jött a második felvonás, amiről én mit sem sejtettem! Meg volt beszélve, hogy még kellene venni ezt-azt, na meg pénzt is jó lenne váltani, így egyértelmű volt az úti cél: Oxford Street. Asszem ebéddel indítottunk, mivel szokás szerint nem sikerült időben elindulni otthonról (de lehet, hogy csak később? már összefolynak a dolgok) és hol máshol, mint a Mekiben. Tudom, tudom, de most mit csináljak, ha éppen mindig útba esik egy.. ?? :P Szóval kaja után, amint kitettük a lábunkat, következett a meglepetés második része. Gabi elővett egy fejkendőt és bekötötte vele a szemem. Azt sem tudtam, mi történik. Nagyon meglepődtem, és el nem tudtam képzelni, mit akarnak.. (hahaha) Szóval képesek voltak bekötött szemmel vezetni az Oxford Street - Regent Street kellős közepén, amikor köztudott, hogy ott nem számít, éppen turista szezon van-e vagy sem, állandó a hömpölygő tömeg. Tettünk egy kis kitérőt, mert valami hiba csúszott a tervezetben, de végül bevezettek egy épületbe, majd mikor levették a kötést a szememről, csak tátva maradt a szám.. Elvittek engem egy fotós galériába (The Photographer’s Gallery), ahova már nagyon régóta, mondogatom, hogy na majd ide is el kéne jönni egyszer, ezt is meg kéne nézni, amíg itt vagyok. Hát a drágáim megleptek vele és óriási örömet szereztek nekem, főleg, hogy együtt mentünk mind.

Mit mondhatnék? NEKEM VAN A LEGJOBB TESÓM ÉS BARÁTAIM A VILÁGON! Még egyszer köszönöm nektek skacok, felejthetetlen volt az este és már nagyon hiányoztok! Íme néhány kép az estéről :)